Hejőmenti Hagyományörző Közhasznú Alapítvány

Hejőbába története
Takács László - Kovács Zsolt

 

 

 

 

 

 

Földrajzi elhelyezkedés

Hejőbába községet Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Dél-Borsodban, Miskolctól 30 kilométerre délkeletre, Tiszaújvárostól mintegy 16 kilométernyire nyugatra találjuk.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképe
Hejobába térképe

Megközelíthetőség

Közúton: Hejőbába több irányból is kedvezően megközelíthető:

Autópályán: Az M3-as autópályáról a mezőcsáti, vagy a hejőkürti lehajtón keresztül érhető el a település.

A 35-ös úton Tiszaújváros felé haladva, Nagycsécs után letérve, vagy,

Nyékládháza - Mezőcsát útról Hejőpapin, vagy Szakáldon keresztül érkezhetünk a községbe.

Szakáld-Hejőbába viszonylatú útszakasz kivételével a szomszédos településekkel az összekötő utak jó minőségűek.

Vasúton a Miskolc-Nyékládháza - Mezőcsát vonalon a Hejőbába - Hejőpapi megállóhelyen leszállva érhető el a település. Jegyek a vonaton vásárolhatók.

A szomszédos községek: Szakáld (4 km), Hejőpapi (7km), Nemesbikk (3km) és Sajószöged (5km).

Természeti viszonyok

A község közelében folyik a Hejő. Ez a kis patak a Bükk keleti oldalában ered, és a Sajóval majdnem párhuzamosan folyik délkeleti irányban. Körülbelül 40 kilométer után, Polgár alatt ömlik a Tiszába.

A patak nevét korábban hat, a partján épült önálló község viselte. Ma már csak öt, mert Hejőcsaba Miskolccal egyesülve, önálló közigazgatási egységként megszűnt. Mint városrész azonban - mindmáig - nevében is fennmaradt a Hejő név.

A Hejő a jégkorszaki folyók és patakok által lerakott kavicsüledékes síkságon folydogál. A kavics és homokréteg minősége, mennyisége a hegyektől távolodva változik. Mivel a kavics és a homok kiváló építőipari alapanyag, ezért régóta bányásszák, szállítják távolabbi vidékekre, még a határon túlra is. Hejőbába térségében a kavicsot már nem érdemes ipari mértékben kitermelni.

A kavicsréteg fölött az idők folyamán művelésre kiválóan alkalmas mezőségi, vagy öntéstalajok képződtek. A földművelés az itt lakóknak évszázadokon át egyetlen megélhetési forrása volt.

Hejőbába távol van a hegyektől. A Bükk észak felé már csak halványan látszik. Ez a táj a Borsodi Mezőség, teljesen sík terület. Felületét patakok szabdalják, északról a Sajó zárja le a területet, keletről és délről a Tisza. A folyószabályozások előtt ártér volt, hol a Tisza, hol a Sajó, vagy a kisebb patakok árasztották el. A korábban vízjárta területek mára kiszáradtak, helyükön szántóföld van. Vannak még tocsogós, vizenyős részek is.

Talaj, éghajlat

A talaj többnyire erősen savanyú, alacsony humusztartalmú, agyagos-vályog összetételű. Az egyik leggyakoribb talajtípus a csernozjom barna erdőtalaj és a szikes réti szőlőnyec. A Borsodi-Mezőség a magyar föld egyik legkiválóbb gabonatermő vidéke.

Éghajlata alföldi jellegű, a nyarak melegek és szárazak, a csapadék egész évben kevés, mindössze 4 - 600 milliméter között ingadozik. A szélirányok közül az északi és az észak-nyugati az uralkodó.

Növény- és állatvilág

Növényzete valamikor mocsárrét és legelő volt, ma már megművelt terület, szántó. Valamikori gazdag állatvilága is átalakult. Az ember rendszeres jelenléte, a vegyszerek használata sok, korábban honos élőlényt kiszorított a tájról. Növények közül megtalálható itt többek között a macskahere, az árvalányhaj, a kakukkfű, a boglárka, a cickafark, a tavaszi hérics, a mocsári nőszirom stb. Az állatok közül fellelhető a nagy sziki bagolylepke és különböző más lepkefajok, túzok, szalakóta, molnárgörény, ürge, háromcsíkos egér, kékvércse, barna kánya stb.
Képek Hejőbábáról
© 2005-2024 Minden jog fenntartva! Me-NET Kft. Miskolc
A weboldalak tartalmának, képeinek másodközlése, felhasználása csak a tulajdonos írásos engedélyével lehetséges.