Hejőmenti Hagyományörző Közhasznú Alapítvány

Hejőbába története
Takács László - Kovács Zsolt

 

 

 

 

 

 

Gazdaságtörténet

A falu fekvése miatt a lakosság hosszú ideig elsősorban mezőgazdasággal foglalkozott, és sokak számára ma is ez a fő megélhetési forrás. A hagyományos szántóföldi kultúrák mellett fontos a gyümölcs és zöldségtermesztés is.

Századunk első felében még éltek a háziipari tevékenység különböző formái, amelyekkel elsősorban saját szükségleteiket elégítették ki. Télen az asszonyok fontak, szőttek, az alsó ruházat egy részét, törölközőket, abroszokat, lepedőket - saját használatra - maguk állították elő. Ugyancsak maguk fonták a kosarakat, kasokat, faragták a szerszámnyelet. Piacra csak akkor mentek, ha valamiből fölösleg maradt, vagy ha olyasmire volt szükség, amit otthon nem tudtak előállítani. A község termékeinek felvevőpiaca Miskolc és Tiszaújváros volt.

1949 folyamán Hejőbábán megindult a gyors ütemű szövetkezetesítés. A födművelés mellett jövedelmező ágazat volt a szarvasmarha és sertéstenyésztés.

A környéken ipari munkahelyet csak a kavicsbányák, vagy kiépülése után a leninvárosi - ma tiszaújvárosi - üzemek kínáltak. Messzebb a miskolci kohászat, a gépgyár vagy a bányák. Az utóbbi évek gazdasági visszaesése miatt azonban egyre nehezebb a munkahelyet megtartani, vagy újat találni. Nemcsak a helyi gazdaság állapotára utal az a tény, hogy a munkanélküliek több mint kétharmada középfokú vagy szakmunkás végzettségű, és majdnem fele-fele a férfi-nű arány.

A településen élők aktív életmódját, öszefogását igazolják a régi egyesületek, civilszervezetek, alapítványok működése.

A község földbirtokosa özv. Bükk Zsigmondné szül. Sebe Terézia 1881. november 10-én kelt végrendeletében egész vagyonát a Borsod megyei katolikus árva gyermekek neveltetésére hagyományozta, ezzel létrehozva a Bükk-Sebe Alapítványt.

1893-ban alakult meg a Református Énekkar, majd ennek megszünése után 1897-ben a Bábai Evangélikus Református Dalegylet.

Az ifjúsági és leányegyleten kívül rövid ideig működött a Confirmandus Gyermek Egylet.

A Fogyasztási Szövetkezet országos mozgalom részeként az 1910-es években alakult meg.

A Levente Egyesület Hejőbábán 1924-ben jött létre, fontosnak tartották az ifjúság testnevelését. A Cserkészek programja lelkileg kiegyensúlyozott, fizikailag erős, életrevaló fiúkat akart nevelni.

A Községi Tűzoltó Egyesület 1927 után jött létre, a gyakori tűzesetek miatt.

A Polgári Lövész Egylet 68 taggal 1930-ban alakult meg. Fő célja a céllövő sport iránti érdeklődés felkeltése, a céllövés gyakorlása.

1937 márciusában alakult meg a Mezőgazdák Köre, amely az önművelést, a mezőgazdasági fejlődést, földművelést, állattenyésztést, gyümölcstermesztést stb. fejlesztését szorgalmazta.

A Katolikus Agrárifjúsági Legényegylet 1939 januárjában jött létre. Céljai között szerepelt a valláserkölcsi nevelés, a nemzeti, szociális érzés elmélyítése, a nemes szórakozásról való gondoskodás.

A Hejőbábai Asszonyszövetség 1944 márciusában 78 taggal alakult meg, vallási, lelki, szociális és kulturális céllal.

1945 októberében jött létre a Hejőbábai Vadásztársaság.

 

Képek Hejőbábáról
© 2005-2023 Minden jog fenntartva! Me-NET Kft. Miskolc
A weboldalak tartalmának, képeinek másodközlése, felhasználása csak a tulajdonos írásos engedélyével lehetséges.