A
falu fekvése miatt a lakosság hosszú ideig elsősorban mezőgazdasággal
foglalkozott, és sokak számára ma is ez a fő megélhetési forrás.
A hagyományos szántóföldi kultúrák mellett fontos a gyümölcs és
zöldségtermesztés is.
Századunk
első felében még éltek a háziipari tevékenység különböző formái,
amelyekkel elsősorban saját szükségleteiket elégítették ki. Télen
az asszonyok fontak, szőttek, az alsó ruházat egy részét, törölközőket,
abroszokat, lepedőket - saját használatra - maguk állították elő.
Ugyancsak maguk fonták a kosarakat, kasokat, faragták a szerszámnyelet.
Piacra csak akkor mentek, ha valamiből fölösleg maradt, vagy ha
olyasmire volt szükség, amit otthon nem tudtak előállítani. A
község termékeinek felvevőpiaca Miskolc és Tiszaújváros volt.
1949
folyamán Hejőbábán megindult a gyors ütemű szövetkezetesítés.
A födművelés mellett jövedelmező ágazat volt a szarvasmarha és
sertéstenyésztés.
A
környéken ipari munkahelyet csak a kavicsbányák, vagy kiépülése
után a leninvárosi - ma tiszaújvárosi - üzemek kínáltak. Messzebb
a miskolci kohászat, a gépgyár vagy a bányák. Az utóbbi évek gazdasági
visszaesése miatt azonban egyre nehezebb a munkahelyet megtartani,
vagy újat találni. Nemcsak a helyi gazdaság állapotára utal az
a tény, hogy a munkanélküliek több mint kétharmada középfokú vagy
szakmunkás végzettségű, és majdnem fele-fele a férfi-nű arány.
A
településen élők aktív életmódját, öszefogását igazolják a régi
egyesületek, civilszervezetek, alapítványok működése.
A község földbirtokosa özv. Bükk
Zsigmondné szül. Sebe Terézia 1881. november 10-én kelt
végrendeletében egész vagyonát a Borsod megyei katolikus árva
gyermekek neveltetésére hagyományozta, ezzel létrehozva a Bükk-Sebe
Alapítványt.
1893-ban
alakult meg a Református Énekkar, majd ennek
megszünése után 1897-ben a Bábai Evangélikus Református
Dalegylet.
Az
ifjúsági és leányegyleten kívül rövid ideig működött a Confirmandus
Gyermek Egylet.
A Fogyasztási Szövetkezet
országos mozgalom részeként az 1910-es években alakult meg.
A
Levente Egyesület Hejőbábán 1924-ben jött létre,
fontosnak tartották az ifjúság testnevelését. A Cserkészek
programja lelkileg kiegyensúlyozott, fizikailag erős, életrevaló
fiúkat akart nevelni.
A
Községi Tűzoltó Egyesület 1927 után jött létre,
a gyakori tűzesetek miatt.
A
Polgári Lövész Egylet 68 taggal 1930-ban alakult
meg. Fő célja a céllövő sport iránti érdeklődés felkeltése, a
céllövés gyakorlása.
1937
márciusában alakult meg a Mezőgazdák Köre, amely
az önművelést, a mezőgazdasági fejlődést, földművelést, állattenyésztést,
gyümölcstermesztést stb. fejlesztését szorgalmazta.
A Katolikus Agrárifjúsági
Legényegylet 1939 januárjában jött létre. Céljai között
szerepelt a valláserkölcsi nevelés, a nemzeti, szociális érzés
elmélyítése, a nemes szórakozásról való gondoskodás.
A
Hejőbábai Asszonyszövetség 1944 márciusában 78
taggal alakult meg, vallási, lelki, szociális és kulturális céllal.
1945
októberében jött létre a Hejőbábai Vadásztársaság.
